Vas Népe

1986. szeptember 2.

VÉGKIÁRUSÍTÁS, AVAGY A SZÉPSÉGKIRÁLYNŐ HALÁLA (6.)

"A választás, a verseny, természetesen nem életre-halálra szól." (Idézet az 1985-ös szépségverseny programfüzetéből.)

-Amikor a lányomnak tolmácsra lett volna szüksége Máltán, mivel a koreográfus csak angolul beszélt, s Csilla látta ugyan a mozdulatokat, de nem értette, amit mond, s kérte a tolmácsot, a Fodros felháborodva nekiesett Csillának, hogy ő most megy vásárolni, neki van szüksége a tolmácsra. Nem is negedte be a próbára Csillához. Nem tudtam soha a Fodrossal tárgyalni fent a Médiánál sem. Engem nem érdekelt, hogy a többiekkel mi van, hogy a Kruppát kirúgták a Skálától, hogy becsapták őket, hogy az akt-fotók megjelentek a Luiban, noha nem erről volt szó. A Média sehol nem volt ezek mellett a lányok mellett. A tárgyalások során viszont a Fodros többször is hangoztatta, hogy ő Moszkvában tanult, s felülről helyezték ide. Nem fenyegetően mondta, de azért, hogy tudjam, mi a helyzet. Ez volt az ő tárgyalási alapja. Egyébként meg azt nem tudták megemészteni, hogy tizenhat éves fonyódi lány lett a győztes és most ő utazik mindenhová. Próbálták állandóan lejáratni, akárhová mentek, akárhol voltak, mindig az volt a cél, hogy ezt a gyereket lehetetlenné tegyék. Vagy képzelje el, azt mondta a Csillának a Szalma László, hogyha rendes kislány lesz, akkor karriert fog befutni, ha nem, akkor el van veszve. Kérdeztem Csillát, miért nem köpte szembe, ő meg mondta, hogy nem, de közölte vele, hogy ő érdekből semmit nem csinál. Csilla a középdöntőben, most Kaposváron zsűrizett az idei versenyen, s egy olyan kislányra, aki egyáltalán nem odavaló volt, sak három pontot adott. Egyből nekiugrottak, hogy ezt még megbánod. Mint mondtam, amikor már nem bírtuk idegekkel, fogadtunk egy ügyvédet, neki is az volt a véleménye, hogy Málta előtt nem szabad csinálni semmit, mert akkor nagyon kiszőrnak a Csillával Máltán. Amikor vége volt a máltai versenynek, ahol Csilla kapott kétezer márkát, akkor az ügyvéd már mindent tudott, s megtette az első lépéseket. A Médiánál nagy ovációval fogadtak bennünket, hogy hát a mi lányunk, és ilyen nagy sikert ért el, micsoda dicsőséget hozott. Mindenkinek, a közönségnek is a kedvence volt, s végül is maximális pontszámmal kihozták a Csillát elsőnek. A svájci menedzser odament Csillához és azt mondta, hogy neki adja az aranyórát, ami az első helyezettnek volt szánva, mert igazság szerint ő érdemli meg.
-Csilla a Miss Európa versenyen maximális pontszáma ellenére mégiscsak harmadik lett. Miért?
-A Fodros is azt mondta, mindenkinek az volt a véleménye, hogy Csilla egyértelműen a legjobb. De ez politikai ügy, mondták, mivel a versenyt nyugati cégek finanszírozták, hát nem nyerhetett egy magyar, nekünk ebben semmi pénzünk nem volt. Én ezt el is fogadom, ez tiszta sor, meg lehet érteni. Csillának persze rosszul esett, azért mert ő magyar, azért van hátrányos helyzetben? Miért nem pontozták le előtte, s nem utólag adminisztratív úton vették el tőle a győzelmet? Mondtam, hogy csilla ne törődj semmivel, örülj a harmadik helynek, nagyon szép hely, és most bizonyítottál a fonyódiaknak is, hogy nem volt érdemtelen a győzelmed. A Fodros megígérte, hogy nyilatkozik a sajtóban az egészről, Csilla szerepléséről, máig is várjuk.
-Mi történt Málta után?
-Ismét jöttek a Médiások, mondták, hogy lássuk milyen rendesek, visszamenőleg márciustól kap havi kétezer forintot, s így Csilla meghatározatlanul az ő alkalmazásukban áll. Én akkor már tudtam, hogy semmiféle szerződést nem írok alá a Médiával, márcsak azért sem, mert a szerződésben nem volt benne, hogy Csillának mit kell csinálnia és én nem tartottam őket olyan korrekt embereknek, hogy megbízzam bennük. Erre válaszul nem fogadtak, csak ötödik alkalomra az ügyvédünket, akkor pedig semmi konkrétumot nem tudtak neki mondani. Utána pedig ordítoztak Csillával, hogy ha még egyszer nyakunkra küldi apád az ügyvédjét, akkor majd mi megmutatjuk!

Molnárné udvarias hangú, semmitmondó leveleket mutat. Feladójuk többnyire a Magyar Média. De sok irat hiányzik.
-Még Málta előtt volt egy magán menedzserünk, aki próbálta szervezni Csilla pályafutását. Pesten a kocsijába be voltak már pakolva az értékes ruhák, valuta, magnó, mindenféle cuccok, meg egy aktatáskában Csilla papírjai, szerződések, levelek. A kocsit feltörték, semmi más nem tűnt el a kocsiból, csak az aktatáska. A rendőrség azóta sem találja a tettest. Amikor kértük a Médiától a másolatokat, azt mondták, hogy az jó helyen van az ő íróasztalfiókjukban. Csilla már csak a mostani szépségverseny zsűrizését akarta végigcsinálni, s aztán befejezni az egészet.
-Csilla hogyan viselte ezeket a hercehurcákat, zűrös ügyeket, megaláztatásokat?
-Nagyon bántotta, különösen az, hogy a világszépségversenyről is kigolyózták, pedig az járt volna neki. Igaz, július 20-án volt a döntő, s ő akkor már halott volt, de jóval előbb kellett volna intézni az utazását. És semmi, mintha nem is lenne az egész. Amikor meghalt, már előtte tudta, hogy nem is akarják elvinni, pedig az európai harmadik hellyel versenyezhetett volna.
-Volt valamilyen elképzelése a lányának, hogy hogyan lesz tovább?
-Volt. Mindenhogyan le akart érettségizni, és az igazgatójának azt mondta, hogyha nem jön egy komoly szerződése, akkor visszamegy tanulni a gimnáziumba, de az osztályfőnöke óvta ettől, mondván, Csilla már nem olyan diáklány, mint amikor elment a gimnáziumból, más világban élt, másként gondolkodik, teljesen megváltozott.


(Folytatjuk.)

Halmágyi Miklós
Fotó: Benkő Sándor

vissza