Egy cikksorozat helyett:

CSILLA NÉLKÜL KIDERÍTHETETLEN AZ IGAZSÁG

- Az ember mindig fél, amikor a tömegkommunikáció nem kellő tapintattal nyúl az öngyilkosságokhoz, mert fennáll a veszély, hogy mások is követnék, utánoznák. Molnár Csillának, Magyarország első szépségkirálynőjének halálát követően megnövekedett a fiatalkorú lányok körében hasonló módon elkövetett öngyilkosságok száma. Azonosultak Molnár Csilla személyével - nyilatkozta a Pesti Hírlapnak dr. Temesváry Andrea, a Szegedi Orvostudományi Egyetem krízisambulanciai osztályának vezetője.

Csilla halála tehát változatlanul etalon, amikor a szakemberek az öngyilkosságoka indítóokait elemzik. A fenti vélemény azért is érdekes, mert az újságíró egy egészen más ügy - a taxis Parlament előtti öngyilkossága, majd egy hét alatt újabb, hasonló módon elkövetett, 2 ember életét követelő önkéntes tűzhalál - kapcsán interjúvolta meg.

Úgy érezzük tehát, hogy jól döntöttünk akkor, amikor nem indítottuk el a cikksorozatot. Bármilyen végkicsengésű lett volna a riportunk, az utánzás kényszere újabb tragédiákat szülhet.

- Csillának nincs szüksége arra, hogy tisztázzák tetteit, döntéseit - mondja dr. Boldizsár Ferenc, a kaposvári kórház osztályvezető főorvosa. A konstruktív következtetést nélküle egyébként sem tudjuk leszűrni: nem ítélkezhetünk róla - nélküle.

A neves pszichiáter szerint nem volt szükségszerű a tragédia, bár előjeleit érezhették volna azok, akik legközelebb álltak Csillához.

- Valaki vagy valakik nem érezték meg azt a kritikus percet, amikor a gyógyszerekhez nyúlt. Nem volt senki a közelében, hogy megfogja a kezét, megsimogassa a fejét. Kialakulatlan személyisége képtelen volt feldolgozni a sikert, a népszerűséget, a körülötte folyó érzelmi és üzleti harcot. A tini sztárok sorsa egyébként sem könnyű - a sport világából elsősorban a teniszt tudnám kiemelni -, hiszen általában villanásszerűen kerülnek az érdeklődés középpontjába. A reflektorfényben nem tűnik azonban fel, hogy az edző mellett ott áll a szülő. Az egyetlen, stabil pont és kapaszkodó a serdülőkorú, irigyelt csillag életében. Csillának ez nem adatott meg...

Boldizsár doktor amerikai példák nyomán úgy véli: a tanulságokat mindenkinek le kell vonnia a hasonló esetekből. A tömegkommunikációnak is, amely sztárok öngyilkossága esetén mindig a szenzációt keresi, s nem a tényleges okokat.

- Az Egyesült Államokban - a nagy számok törvénye alapján - sokkal érzékelhetőbb az ilyen eseteket követő utánzási vágy. Egy-egy érdekesebb, színesebb egyéniség példája valóságos járványokat indít el - elsősorban a fiatalok körében.

A főorvos cigarettára gyújt, aután lassan, de határozottan fogalmaz:

- Tisztáznunk kellene először is, mi az érték? A szépség valóban az, ám múlandó. Ezt kell tudatosítani a gyermekben, s azt, hogy a külső jegyek segíthetnek egy teljes, tökéletes és harmonikus életpálya véghezvitelében.

Csilla előtt még ezer út és állomás volt. Lehetett volna filmsztár vagy manöken, esetleg sikeres üzletasszony a divatszakmában - csakúgy, mint egy olyan lányból, aki nem lett szépségkirálynő.

Beszélgetésünk végén visszakanyarodunk az eredeti kérdéshez: valóban veszélyes-e Molnár Csilla tragikus halálának körülményeit felidézni?

- Meggyőződésem szerint veszélyes - felesleges is. A legszűkebb környezetet kivéve csak akkor jut az emberek eszébe, ha a tömegkommunikáció felidézi emlékét. Nem hiszem, hogy Csila igényt tartana arra, hogy mgyarázzák azt, amit ő élt át. Döntését önállóan hozta, titkába senkit nem avatott. Gyakran beszélgetek osztályomon olyan tinédzser lányokkal, akik túlélték az öngyilkossági kísérletüket Az a tapasztalatom, hogy a végső lökés általában súlytalan - az út hosszú, amíg idáig eljutnak.

A szerkesztő