AZ UTÁNZÁS SZEREPE AZ ÖNGYILKOS MAGATARTÁSBAN

Fekete Sándor dr., Balkó Mácsai Edit dr., Kóczán György dr., Ozsváth Károly dr. és Benkő András dr.

Pécsi Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai Klinika (igazgató: Ozsváth Károly dr.)
Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet (igazgató: Faragó Endre dr.)

A szerzők a magyar szépségkirálynő öngyilkosságának modellhatását elemzik. A cselekményről szóló újsághír, könyv, film és dal megjelenése után a fiatal nők hasonló módon (Lidocain tablettákkal) elkövetett öngyilkossága jelentősen növekedett, miközben a tabletta fogyasztása általában csökken. A más módszerrel elkövetett öngyilkosságok havi ingadozása eltérő. A jelentős szeméy öngyilkosságának nyilvánosságra hozása a lélektani válságban lévők számára azonosulás révén megoldásmódot kínál.

Az öngyilkos események halmozódása egyes családokban, rokoni, baráti vagy szomszédsági közösségekben ismert tapasztalati tény. Az öngyilkossággal foglalkozó szakemberek "Werther-effektus"-ként jelölik az ilyen modellkövetést, utalva ezzel Goethe 1774-ben megjelent regénye, "Die Leiden des jungen Werthers" főhősének szuicidiumát követő "öngyilkossági járványra". Durkheim ma már klasszikus szociológiai elemzésében külön fejezetet szentel az utánzásnak. Az utóbbi évtizedekben számos kutató, így az Egyesült Államokban Philips, Gould, Stack, Németországban Schmidtke, Welz munkacsoportjai empirikus vizsgálataikban az öngyilkosság tér-, időbeli halmozódásait, az elkövetés közismert helyeit, a módszerek ismétlődéseit vizsgálva elemezték az imitáció jelenségét. Alternatív magyarázatok figyelembevételével, statisztikai feldolgozás alapján igazolták, hogy a tömegkommunikáció, sajtó, televízió öngyilkosságra vonatkozó tartalmai, mint közvetített szuicid modellek, azonosulásos mechanizmusokon keresztül növelhetik a szuicid cselekmények számát. Több, részben ugyan vitatott vizsgálati eredmény szerint prominens személyiségek szuicidiuma nyomán, sőt fiktív öngyilkossági történet bemutatása utáni időszakban is az öngyilkosok, illetve öngyilkossági kísérletek száma szignifikánsan megemelkedett, és nőtt az egyszemélyes autó- és repülőbalesetek száma is. E korszerű empirikus felmérések szerint ez az emelkedés szoros kapcsolatban volt a publicitással, illetve a szuicid modell ismertségével, továbbá az adott tömegkommunikációs eszközök által elért régióra vonatkozott.

Nem vizsgálták mindazonáltal empirikusan a közelmúlt legismertebb öngyilkossági hullámot elindító példáit [Hemingway, Marilyn Monroe), illetve Közép- és Kelet-Európa politikai "protest-szuicidium" járványait (Jan Palach és követői 1969 Prága, Bauer Sándor 1969 Budapest, az ismert litvániai szuicidiumok stb.].

A közismert, de eddig az imitáció szempontjából nem vizsgált jelenség Magyarországon a "Gramoxon-történet". A '80-as évek második felében jelentősen megszaporodott hazánkban a Gramoxon növényvédő szerrel elkövetett öngyilkosságok száma, ez az emelkedés Baranya megyében különösen nagy volt. E vonatkozásban utalunk a tömegkommunikáció által részletesen tárgyalt 1983-as tömeges baranyai Gramoxon-balesetre, majd 1984 májusában a regionális napilapban (Dunántúli Napló) megjelent három cikkre, illetve ezzel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésre. (A tudósítás "A Gramoxonnal nincs mentség" szalagcímmel jelent meg, és az írás szerint "felfedezték az öngyilkosok is".) Vizsgálatunk szerint az 1984-es 15 baranyai Gramoxonos szuicidium közül 12 a híradás után történt (1. ábra).

Az öngyilkosokkal foglalkozó szakemberek ebben az időben a Lidocain tablettával elkövetett öngyilkosságok szaporodására is felfigyeltek. Az öngyilkosságban szerepet játszó modellefektus empirikus vizsgálatára a magyar szépségkirálynő esetét választottuk.

Magyarországon közel fél évszázad elteltével először 1985-ben volt szépségkirálynő-választás. Az első Miss Hungary, a 17 éves Molnár Csilla egy év múlva Lidocain tablettákkal öngyilkosságot követett el, 1986 júliusában. Öngyilkossága nagy publicitást kapott, hónapokon át egymást követték a rádió és az újságok híradásai életéről, végzetes tettéről. 1987 júniusában könyv jelent meg róla, mely három kiadást ért meg. 1987-ben film készült "Szépleányok" címmel, melyet egy éven át folyamatosan vetítettek, utánjátszó mozikban később is műsoron volt. 1988-ban ismert rockzenészek slágere jelent meg ("Álmodj királylány"), mely 1989-ben hónapokon át a hazai slágerlista élén állt. A szépségkirálynő halálának évfordulóján az ország másik részéből fiatal férfi lett öngyilkos sírjánál.

Módszer

Felvetésünk szerint e jelenségben a modellhatás, a szociális tanulás érvényesül. Ha időbeli egyezés található a szépségkirálynő öngyilkosságáról szóló híradások és a Lidocainnal elkövetett öngyilkosságok szaporodása között, ez empirikusan értékelhető. Egyidejűleg azt is ki kell zárni, hogy ebben mennyiben játszhatott szerepet az öngyilkosságokban érvényesülő általános statisztikai trend, illetve a Lidocain-fogyasztás esetleges növekedése.
1983 és 1989 között a Lidocainnal elkövetett öngyilkosságok adatait (időpont, szám, életkor, nem) gyűjtöttük össze több forrásból (egyetemi Igazságügyi Orvostani Intézetek, Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet, Korányi Kórház Toxikológiai Osztály, megyei Rendőrorvosi Hivatalok). A vizsgált 7 éves időszakban 164 Lidocainnal elkövetett öngyilkos eseményről vannak adataink, ami teljes körűnek tekinthető felmérésünk alapján.

Eredmények

A Lidocain tabletta 1977 óta van forgalomban, orvosi alkalmazása a nyolcvanas évek második felében jelentősen csökkent. A Lidocainnal elkövetett öngyilkosságok száma 1986-tól viszont emelkedett (2. ábra). A Lidocain-fogyasztás és az öngyilkosságok alakulása ellentétes irányú. A Lidocainnal elkövetett öngyilkosságok döntően a fiatalabb korosztályokban szaporodtak meg (3. ábra).A magyar öngyilkos halálozásra a férfi túlsúly és az időskori emelkedés jellemző. A Lidocainnal szuicidálók között a fiatalok és a nők száma jelentősen több. Ez a modellhatás mellett értékesíthető adat. Az 1986. évben havonként vizsgáltuk a Lidocainnal elkövetett öngyilkosságok számát. A modell-eseményt követően szignifikáns emelkedés volt megfigyelhető (Wilcoxon, 4. ábra). A hazai öngyilkosságok a késő tavaszi - kora nyári időszakbangyakoribbak. Ha az 1986 és az 1989 közötti időszak öngyilkosságok évenkénti előfordulását 100-nak véve, havonkénti bontásban vizsgáljuk, az országos trend és a Lidocainos havi eloszlás statisztikailag szignifikáns módon különbözik (Kolmogorov-Szmirnov). A Lidocainos szuicidiumok havonkénti aránya nem az országos átlagnak felel meg, viszont az egyes kiugrások időben követik az újabb közléseket, ami ugyancsak a szociális tanulás lehetőségét erősíti (5. ábra). Ugyancsak nem találtunk párhuzamot az azonos időszakban történt súlyos erőszakos öngyilkossági módszerek (áram, leugrás, fulladás, elgázoltatás) havi eloszlásával.

Baranya megyében a Pécsi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetével közös öngyilkosság-kutatásunk során "psychological autopsy"-val 13 Lidocainnal elkövetett szuicidium közül 11-ben a szépségkirálynő történetének ismeretét bizonyítani lehetett: közvetlenül a halálos végű cselekmény előtt olvasták vagy ismerték az eseményt.

Megbeszélés

A szuicium "kontagiozitása" az imitáció, a modellhatás, a szociális tanuláselmélet alapján értelmezhető. A modelltanulás során az egyén viselkedésében változás következik be pusztán a modell megfigyelése, annak tevékenységét kísérő konzekvenciák regisztrálása nyomán (filmen megjelenített erőszak bizonyítottan agresszív viselkedés fokozódásához vezethet, attitűdök, emocionális válaszok, új viselkedésmódok átvételén át). A vikariáló modelltanulásban az azonosulás igénye, a saját személyiség behelyettesítésének a vágya jelenik meg, ahol a modellek viselkedése mint lehetséges alternatíva integrálódik, beépül az egyén viselkedésrepertoárjába. A lélektani válsághleyzetek, krízisek talajt vesztett, fokozottan befolyásolható állapotaiban a beépült minták, megoldásmódok aktiválódnak, s mindez megkönnyítheti egy szuggesztív modellel való azonosulást. Szerepet játszik a mintakövetésben a modell státusa, attraktivitása, ismertsége, jellegzetes a követő hasonló életkora, neme, az azonos módszerválasztás. A szuggesztibilitás szerepét, a "szuicidium-indukciók" jelentőségét a pszichodinamikus iskolák képviselői is elfogadják.
A közismert, népszerű, de tragikus sorsú modellel való azonosulás Magyarországon jellegzetes, egyben sajátos jelenség. Magyarország a világ öngyilkos statisztikái élén áll, az öngyilkosság a határon túl élő magyarság és az emigráció körében is igen magas. Mindez a közös kultúra lehetséges szuicidogen szerepét is aláhúzza. A különböző módokon, többek között a tömegkommunikáció által közvetített szuicid modellek e (szuicidális) kultúra részét képezik, mely kultúra - mint közös tudás, közös szimbólumok, jelenségek történelmileg kialakult rendszere - rejtett, vagy nyílt értékítéleteivel, minősítésével ezeket a modellhatásokat gyengítheti, de adott esetben fel is erősítheti. A számos befolyásoló tényező közül elsősorban a kultúra e jelentésadó, modellnyújtó szerepét emeljük ki. A kelet-nyugat határán fekvő, sem igazán nyugati, sem keleti identitással nem bíró magyarságnál a múlt század második felétől kezdődően, a halálkép radikális megváltozásával párhuzamosan a szuicid ráta folyamatosan, jelentékenyen emelkedett, s az öngyilkosság a kultúra által rejtetten vagy nyíltan kvázi elfogadottá vált, sőt bizonyos helyzetekben heroikus minősítést kapott. A kultúra szuicidiumra vonatkozó ellentmondásos üzenete nagyrészt közismert vikariáló hatású suicid modelleken keresztül közvetítődnek. Talán elégséges, ha a "legnagyobb magyar" Széchenyi István, a két Teleki, a költő József Attila, vagy a "színészkirály" Latinovits Zoltán modell-szuicidiumára, illetve az általuk elindított, gyakran hasonló módszerrel, illetve ugyazazon helyen elkövetett öngyilkosságok sorára utalunk. Attraktív, karizmatikus, de ellentmondásos személyiségük, tragikus sorsuk modellkövető azonosulásra adhatott lehetőséget. A szuicid mintakövetés különösen a labilis, sérülékeny, egyben dependens, szuggesztibilis, az öngyilkossággal szemben elfogadó attitűdű, kapaszkodót kereső egyének vonatkozásában található meg.

Molnár Csilla számára a kérdés 1986-ban az lehetett, valóban királynővé válhat-e a totalitárius társadalom 40 éve után, vagy maga is irracionális erők tehetetlen áldozatává válik. Élete és öngyilkossága tünete az utóbbi évek társadalmi metaformózisának, azonban ő maga mint modell, egyben koncentráltan közvetítette is a XX. századi magyar társadalom "megoldásait", a kultúra ellentmondásos üzeneteit életről és halálról. Az általa elindított szuicid hullám különösen szembetűnő az elkövetők fiatal kora (többségük tizen-, huszonéves), illetve a többnyire halálos módszerválasztás miatt. A modellhatás az ismételt megerősítésekkel összefüggésben hosszú ideig tartó a vizsgálatok szerint (1990-es adatok sem mutatnak igazi csökkenést). Ebben a fenti megállapításokon túl a tömegkommunikáció felelőssége is felvethető, de a gyógyszert fölíró orvosoknak is jobban kellene figyelniük e jelenségre, a hozzáférhetőség nem elhanyagolható kérdés.

A Lidocainnal elkövetett szuicidiumok abszolut száma - mintegy évi ötven eset - az ötezer magyarországi befejezett öngyilkossághoz képest nem nagy szám. Úgy véljük, mindazonáltal tanulmányozásuk azért is fontos, mert a tanulásos mechanizmus bennük közvetlenül "vegytisztán" tetten érhető, mely mechanizmusok rejtetten, illetve kevésbé szembetűnően minden öngyilkos cselekményben jelen vannak valamilyen formában. A válságban lévő, helyzetét sem megoldani, sem elviselni nem tudó egyén számára a menekülés módját ("a szép halál") az azonosulást kiváltó modellszemély meghatározhatja, a negatív következményeket empirikusan igazolni tudjuk. A modellhatás azonban konstruktív megoldáshoz is vezethet. A konfliktusfeldolgozás művészi ábrázolása az alkotó, szerző eredeti szándékától függetlenül befolyással van a hasonló érzelmi állapotban lévőkre, és ez sokkal jelentősebb, mint a hír szenzációértéke. A modellhatás azonban minden öngyilkos közvetlen környezetében is érvényesül, ezért a hátrahagyottakkal való foglalkozás a szuicidium prevenció fontos, bár meglehetősen elhanyagolt területe, ebben a családi és általános orvosok szerepét igen lényegesnek tartjuk.

(Köszönetnyilvánítás, irodalom.)

Fekete Sándor