Magyar Hírlap

2005. augusztus 1.

PAUER, A PSZEUDO MŰVÉSZE
Tárlatlátogató

Mintha új timpanon volna az épület főbejárata felett. Mintha írógéppel készült volna Pauer Gyula első pszeudotárlatának manifesztuma 1970 októberében. Pedig már akkor is kézzel rajzolta, aztán stencillel sokszorosította, mint most, amikor a padlón szétszórt lapokon lépdelhetünk, netán emlékbe is elvihetjük magunkkal. Az életmű-kiállítás az összes termet betölti, főszereplője pedig az illúziókeltés "atyjának" számított egész életében, fél évszázados pályafutása során. A valódi helyett létező látszatot, az igazság hiányában a hamisságot mutatta fel, szóval és tettel egyaránt, kiáltványoktól a happeningeken át a köztéri plasztikákig, avagy kvázi képektől elhíresült színdarabok és filmek látványtervezéséig. Művei viharos sikert arattak vagy botrányt kavartak. Pauer bár sohasem nélkülözte a humort, mégis gyakran kivívta a hatalom haragját, lásd a villányi kőszoborpark pszeudoreliefjét vagy a nagyatádi fafaragótábor Tüntetőtábla-erdejét, amelynek mind a 131 példányát megsemmisítették. A prüdéria elleni protestálásnak is beillett az első magyar szépségkirálynő-választás résztvevőinek egy az egyben levett, egész alakos, avagy intim testrészes műgyantamásolata. Körülötte mindig történik valami, akárcsak tárlatának megnyitása óta, nemrég avatott Duna-parti holokausztemlékművét megrongálták, négy fémcipőt feszítettek le az elkövetők.
Mintha szándékosan kerülné a klasszikus alapanyagokat is. Kő helyett inkább gipsz, bronz helyett legfeljebb vas, fa helyett olykor kartonra felvitt fotokópia a kedvelt eszköze. Ezeknek eleve romlandóbb állaga is hozzájárult a szándékos pusztítás és a kalandos életútjából adódó szétszóródás mellett ahhoz, hogy ezt a retrospektívát is gyakran kellett utólagos rekonstrukciókkal kipótolni. Mégsem ez keltett bennem hiányérzetet, hiszen az apszis körfalán például így is monumentális hatást kelt a fekete-fehér filmről felnagyított tölgyfa transzparenserdő. Paradox módon: mintha kevesebb több lett volna! Akkor még erősebben megragadna a tárlat egy-egy olyan mérföldköve, mint a fátylas Maya, a tragikus sorsú első Miss Magyarország, vagy épp a torinói lepel szobra, egy feltűnő pályafutás megannyi frappáns állomása.

Pauer-retrospektív
Műcsarnok
Megtekinthető aug. 28-ig

Wagner István

vissza