PSZT! - EZÉRT ADNAK MANAPSÁG KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMRENDET

Az előző rendszer oszlopos tagja, az 1986-os botrányos szépségverseny főszervezője. Kétes hírű pletykalapok volt szerkesztője, különös lovagrend minisztere, tiszteletbeli konzul. Kedd óta a Magyar Köztársasági Érdemrend tulajdonosa – és hogy megérdemelten-e, arról alább következik néhány keresetlen szó. Fodros István pályaképe.

"A Magyar Köztársaság elnöke dr. Fodros István úrnak, a Diplomata Magazin igazgató-főszerkesztője, és a Sao Tomé és Principe Demokratikus Köztársaság budapesti tiszteletbeli konzulja részére, több évtizedes, sokoldalú munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta" - szólt egy keddi sajtóközlemény. Nos, kétségtelen: Fodros István „több évtizedes", és valóban „sokoldalú" munkásságot fejtett ki. Kérdés azonban, hogy mindezzel kiérdemelte-e a Magyar Köztársaság állami elismerését.

Aligha véletlen, hogy a kormány által javasolt, pro forma azonban az államfő által adományozott elismerést nem Sólyom László, hanem Kiss Péter kancelláriaminiszter adta át. Fodrost ugyanis a pályafutása ezer szállal köti az előző rendszerhez, illetve a ma létező baloldalhoz. Emberünk 1970 és 1974 között a kommunista hátterű Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (DIVSZ) protokollfőnöke volt, majd 1980-ig a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalánál helyezkedett el. 1980-tól négy évig Moszkvában a szocialista országok alkotta Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) sajtóosztályán szakértett, hogy onnan a Magyar Média nevű cég igazgatói székébe távozzon.

E minőségében ő volt az 1986-os, botrányba fulladt magyarországi szépségkirálynő-választás egyik főszervezője - akit az utóbb öngyilkosságba menekülő Molnár Csilla környezete meglehetős negatív színben tüntetett fel. A Vas Népében 1986. szeptember 1-jén közölt írás szerint a 16 évesen elhunyt lány édesanyja így emlékezik vissza Fodrosra: „Amikor utólag telefonon rákérdeztünk a tolmácsra, hogy ő kap-e napidíjat, bevallotta, hogy igen, kap. S a Csilla miért nem? Mert azt mondta a Fodros, hogy csak annak jár, akinek ő ad. S amikor azt is megkérdeztük, mennyit kapott, azt felelte, ne haragudjak, nem mondja meg, mert ő is a Magyar Média alkalmazottja. Máltán meghívta a Csillát dr. Fodros István egy italra. Csilla elfogadta. Két nap múlva szólt, hogy Csilla tartozol nekem az ital árával."

A szépségverseny körüli ügyek egyre inkább szúrták a pártvezetés szemét is. A botrány következtében Fodrost kizárták az MSZMP-ből, Bányász Rezső kormányszóvivő pedig az alábbi levelet intézte Lakatos Ernőnek, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya vezetőjének: „A szépségkirálynő-választást... be kell szüntetni, mert a magyar társadalom jelentős részét erősen irritálja ez az erkölcsi felfogásunkat sértő rendezvénysorozat. A rendezvények sajtópropagandáját máris leállítottuk. Javasoljuk a rendezvények körüli anomáliákért elsősorban felelős - a Magyar Médiától egyébként májusban már felmentett - dr. Fodros István eltávolítását a Lapkiadó Vállalattól." (Emberünk 1986 és 1990 között a cég vezérigazgató-helyettese volt.)

Fodrost azonban nem kellett félteni, mert hamarosan a talpára esett. Amint 1989. október 6-án a Reformban nyilatkozta: tarsolyában van egy lista mindazokról, akiknek ő árthat, s ezt a névsort a nyilvánosságra is szándékozik hozni. „Könyvben fogom összegezni azokat az élményeimet, amelyeknek a korábbi „elvtársi" kapcsolatrendszerben nemcsak tanúja, hanem sokszor bizony kiszolgálója is voltam. Konkrét nevekről, esetekről fogok szólni. Többek között volt főnökeimről: Lakatos Ernőről, a KB volt agitációs és propagandaosztály-vezetőjéről, Lengyel Lászlóról, a tájékoztatási Hivatal volt elnökhelyetteséről."

Ugyanebben az interjúban szemesítik azzal a szóbeszéddel, hogy a KGB-nek dolgozott. Erre a híresztelésre ha más nem, az is alapot adhatott, hogy Fodros a nyolcvanas években Moszkvában végzett az ottani nemzetközi diplomáciai akadémián - mely intézmény szoros kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálattal. A Reform kérdésére - „Tényleg, tagja volt a KGB-nek?" - ezt felelte: „Nevetséges a feltételezés, ilyen alapon minden külföldön dolgozó magyar megvádolható, hogy beépített ember."

A rendszerváltozás után olyan patinás lapok szerkesztője, főszerkesztője, illetve igazgatója volt, mint a Pszt!, a Szuper Pszt, illetve a Sztár Revü Magazin, jelenleg pedig a Hekus és a Diplomata Magazin élén találjuk. 1998 óta a Rendőrtiszti Főiskola docense, valamint a Nemzetközi Testőr és Biztonsági Szolgálatok Szövetségének (IBSSA) pr-munkatársa. E szervezet elnöke az a Popper György, aki a Heti Válasz által már többször megörökített Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségeinek Szövetségének is első embere. Arról, a mindenki által ismert máltaiak alternatívájaként működő lovagrendről van szó, melynek soraiban számos baloldali személyiséget találunk az In-Kal Securityt vezető ifj. Lasz Györgytől Danielisz Béláig, az MSZP fővárosi politikusáig, Bárándy Gergely szocialista országgyűlési képviselőtől a Tisztelet Társaságából ismert Schmuck Andorig.

E rend minisztereként tevékenykedik Fodros István is; diplomáciai munkásságának megkoronázását azonban az afrikai Sao Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság tiszteletbeli konzulja cím jelenti. Alternatív lovagrendi elkötelezettsége ugyanakkor különös ellentétben áll mostani kitüntetésével. Az elismerést ugyanis attól a kormánytól kapta, melynek külügyminisztériuma tavaly még - a Heti Válasz írására reagálva - szükségét látta elhatárolódni a Popper György vezette társulattól.

A tárca közleményében leszögezte: „Ha az el nem ismert, csupán egyesületi alapon létező lovagrendek igazolványokat bocsátanak ki, azok a személyazonosság igazolására nem alkalmasak", továbbá egyértelművé tette, hogy nem vall közösséget azokkal a lovagrendekkel (köztük Popperékkel), amelyek „azt sugallták, mintha a tárca elismerné őket".