SZÉPEK SZÉPE

Ki ne ismerné városunkban Molnár Csilla Andrea nevét? És nemcsak nekünk, fonyódiaknak jelent sokat a neve, hisz csak a tisztelői és a barátai által létrehozott és fenntartott honlapra kell ellátogatni, hogy kiderüljön, országszerte ezrek emlékeznek rá szeretettel. Hiába múlt már el lassan 23 esztendő, Csilla emléke ma is ott él az emberek szívében. Szépségét, ragyogó ifjúságát az örökkévalóság őrzi számunkra, talán éppen ezért örökéletű.

Január 20-án lett volna negyvenéves. Nehéz elképzelni, mi lett volna, ha?!... Amikor felidézem a hozzá fűződő emlékeket, azt a kedves, fiatal, fonyódi gimnazista lányt látom magam előtt, aki 1985 kora tavaszán jelentkezett az ötven év kihagyás után először megrendezett magyar szépségversenyre, s akit a több mint fél esztendeig tartó versenysorozat végén a legszebbnek találtak, akinek méltán került fejére a szépségkirálynői korona. De sokan is irigyelték őt!...

Az emberek többnyire csak a külsőségeket látják, míg a belső értékek felett közömbösen elsiklanak. Csillától elvárták, hogy szépségével tündököljön, miközben a lelkével, az érzéseivel, a vívódásaival senki, vagy csak nagyon kevesen törődtek. Minden átmenet nélkül, hirtelen szakadt nyakába a hírnév, mely szárnyra kapta és szédületes sebességgel ragadta magával. Siker, szereplések, pompa, csillogás lépett a diákcsínyek, a dolgozatírás, a hétköznapok monoton egyhangúsága helyére.

Büszkék voltunk rá, hisz úgy éreztük, sikere egy kicsit a miénk, fonyódiaké is. Akkoriban sokan estünk a kérkedés bűnébe, dicsekedve Csilla fonyódi kötődésével. Bevallom, magam is közéjük tartoztam, hisz jól ismertem, bár nem a szépsége, sokkal inkább személyes varázsa miatt állt közel egykor a szívemhez. Korai, értelmetlen halála ma is könnyeket csal a szemembe, bánattal és keserűséggel töltve el a lelkem.

Amikor hírét vettem, hogy elkészült szépségkirálynőnk szobra, Pauer Gyula szobrászművész alkotása, úgy éreztem, ennek a szobornak itt van a helye városunkban. Ismerve súlyos anyagi nehézségeinket, belefogtam egy jótékonysági gálaest megszervezésébe. Sokan álltak mellém, országosan ismert művészek vállalták el önzetlenül, hogy szereplésükkel megtisztelnek minket. Remélem, április 24-én nem vallunk szégyent, és sokan eljönnek, hogy együtt emlékezzünk arra a fiatal lányra, aki szépségével, királynői megjelenésével, településünk hírét országhatárokon belül és túl is öregbítette, akinek emléke évtizedek múltán is legenda marad.

Lévay Mária