Fonyódi Hírmondó

2004. január

IN MEMORIAM MOLNÁR CSILLA ANDREA

"Volt egyszer egy kedves és szép fonyódi diáklány, aki 1985 kora tavaszán, alig 16 évesen jelentkezett az 50 év kihagyás után először megrendezett magyar szépségversenyre. Rajta kívül mintegy kétezren tették meg ugyanezt. A több mint fél évig tartó versenysorozat végén őt találták a legszebbnek, s méltán került fejére a szépségkirálynői korona.."

Kedves Csilla!

A fent idézett szavakkal kezdődik annak az internetes honlapnak, virtuális múzeumnak a címoldala,amelyRólad,Neked készült, születésed 35. évfordulójára. Ha van égi mennyország, remélem, onnan is örülsz neki.

Sajnálom, hogy levelemet már csak így írhatom meg Neked, képzeletben, hiszen nem ismertük egymást, soha nem találkozhattunk. De érzem, hogy valahol, valahogyan eljutnak hozzád soraim..

Gyermekkori álmom valósul most meg, hogy ez a honlap útjára indul. Amikor 1988 tájékán, alig 13 évesen véletlenül kezembe akadt Friderikusz könyve, még nem sejtettem, hogy máig is ható benyomást tesz rám. Akkor nagyon sokat goFonyód város honlapjandoltam Rád, a csodaszép "nagylányra" - hisz hozzám képest azokban az években még nagylány voltál. Gyakran próbáltam beleképzelni magam a helyedbe, s kitalálni, vajon mit gondoltál a világról, mit szerettél csinálni hétköznapjaidon, s azt, hogy vajon mit éreztél, amikor megválasztottak Magyarország Szépének, és mit a máltai versenyen? Mit gondoltál, amikor egyre szaporodtak körülötted a konfliktusok, s vajon azon az utolsó, forró nyári napon mi járhatott a fejedben, amikor hirtelen elhatározásból rosszul döntöttél..?
Azóta eltelt sok-sok év. A könyvet számtalanszor újraolvastam, s ahogy egyre idősebb lettem, mindig mást mondott, mást üzent számomra. Végül kezdett kialakulni egy érzés, hogy valamilyen formában emléket kell állítani Neked, mert bár sokan emlékeznek Rád, mégis vannak, akik csak a régi mendemondák alapján beszélnek Rólad, és nagyon sok Fonyódon nyaraló máig sem tudja, hogy Te is Fonyódhoz tartoztál és tartozol most is. Aztán itt vannak a fiatalabbak, talán már nem is tudják, kiről dalol Homonyik az "Álmodj, királylány" című balladában.
A sors szerencsére úgy hozta, hogy nem voltam (vagyok) egyedül. Találtam egy hasonlóan jószándékú segítőtársat is, akivel az elején nem is sejtettük, hogy több mint egy éves kutatómunkába vágtunk bele. De megérte!

És tudod, Csilla, ez az egy év nagyon sokat adott számomra. Olyan új fonyódi és budapesti barátokra leltem, akiket a kutatómunka révén, végül is Általad ismerhettem meg. Másrészt abban a fantasztikus élményben volt részem, hogy a számtalan cikket, filmfelvételt és fotót átnézve megelevenedtél, valóságos, létező emberré váltál. Kiléptél Friderikusz agyonlapozgatott könyvéből, a sok megfakult újságcikkből, a rengeteg fénykép mögül, s egy nap úgy éreztem, mintha 17 év fátylát fellebbentve szelíden rám mosolyognál. Meséből, álomból, misztikumból valóság lettél. E csodás élmény mellett azonban nekem is egyre fájóbb lett, hogy ilyen korán elmentél közülünk..
A honlapot születésed évfordulóján, 2004. január 20-án indítjuk útjára, mégpedig Édesanyád hozzájárulásával. Fontosnak tartottuk ugyanis, hogy áldását adja a munkánkra, ezért meglátogattam és sokat beszélgettem Vele Fonyódon. Nagyon boldog vagyok, hogy örül a kezdeményezésünknek és támogat bennünket! Bízom benne, hogy az oldalt felkereső emberek egy kicsit megállnak és elgondolkodnak a bemutatott cikkeken, könyveken, művészeti alkotásokon és fotókon keresztül a Te fájdalmasan rövid életedről.

Köszönjük, hogy voltál és vagy nekünk!

Szeretettel,

Tóth Diána Lujza

Az "In Memoriam Molnár Csilla Andrea" honlap elérhető
január 20-ától a www.molnarcsilla.com,
illetve a www.molnarcsilla.hu internetcímekről.

vissza