Élet és Irodalom 2005. október 7. |
FÁSY MULATÓ |
Televízió Karel Gott nélkül Múlt szombaton Szászhalombattáról jelentkezett be a Fásy mulató. Egy magyar kisvárosból, és igazi magyar kulturális program: itthon lennénk hát. A korszakban, amelyben a televíziós műsorok jelentős része a globális termékek helyi kiadása csupán, különösen figyelemreméltó egy olyan program, amely mögött semmiféle nagy minta, standard nincs. E programszervező állampolgár minden bizonnyal maga intézi a dolgait: mulatójának honlapján például a következő mondat olvasható. "Üdvözlök Önöket szeretettel itt, a Fásy Mulatóban!" (sic!) Van a műsornak indulója is, amelyet maga Fásy Ádám szerzett, amit rajta kívül egyetlen magyar médiacsillag sem mondhat el magáról. Talán a szignált keverte össze valaki az indulóval, de sebaj. E műsor állandó fellépői között találjuk Komáromi Istvánt, aki régebben Pest megye rendőrkapitányaként tevékenykedett, bizonyos Luit, vagy épp Liszter Sándort. Legutóbb Aradszky Lászlót láthattam fellépni. A magyar könnyű- és tánczene legendás hőse most lett hetvenéves, kijár neki az ünneplés. A jelentős múltat maga mögött tudó művész egyszerű fekete trikóban lépett fel a Fásy mulatóban, s fáradhatatlanul lelkesítette közönségét, hogy az tartson vele a közös élményben. Elgondolkoztató, hogy s mint van ez. Aradszky nem lett megasztár, viszont nem esett át folyamatos átváltozásokon, nem tudok arról, hogy politikai nézeteivel untatná a közönségét. Teszi a dolgát, ő táncdalokat énekel, mint tette egész felnőtt életében. Ha valakinek most eszébe jutna az Illés-együttes erdélyi fellépése vagy az ugyancsak oda készülő Omega produkciója, akkor - szerintem - rosszul teszi, ha az utóbbiakra voksol. Aradszky mögött nem tűnnek fel milliós állami támogatások, tevékenységét nem veszi körül a politikai médiahisztéria. Ott lép fel, ahol lehet, ahova hívják: egyszer a Szigeten, máskor a Fásy mulatóban. Vannak persze a műsorban érdesebb pillanatok is: a magam részéről ilyennek gondolnám Bunyós Feri éneklésnek becézett kocsmarapjét. Ez a műsorszám a "Vörösbort ittam az éjjel" kezdetű ismert nóta egyéni feldolgozása. Élő népművészet, igazi városi folklór ez, televízióban ritkán található őszinte retorikával: "Mulassunk hát, hatalmas a buli / a városi buszon mögém állt egy buzi / angyalom ragyogóm... a lábamon alig alig alig / mégis elhányok a falig... (...) mindegy csak az asszony meg ne lásson / úgy nézek ki, mint a terminátor / angyalom, ragyogóm..." Figyelemre méltó, hogyan tűnik fel a magyar tájban Arnold Schwarzenegger mítosza. Fásy "mester", ahogyan honlapján nevezik a programszervezőt, egyébként nem csak mulatójával vesz részt a magyar média életében. Ő maga, mint "licenctulajdonos" szervezi a Miss World Hungary rendezvénysorozatát, ami azt mutatja, hogy képes ő a globális médiatermékek helyi képviseletének ellátására is. Ezeken a rendezvényeken ő is fel-fellép, újra és újra megfogalmazza humanista meggyőződését. Ami azt illeti, ennél a műsornál - globálisan és lokálisan - szerencsétlenebb, nyomorultabb látványosságot keveset láthat televízióban néző. Szomorú arcú, a jó szerencséjükban reménykedő vidéki lányok sietnek át a kifutón, hogy aztán valamelyikük fejébe nyomhassák majd a koronát. Amúgy Magyarországon 1985-ben rendeztek egy szépségversenyt, amelynek első helyezettje, Molnár Csilla Andrea egy évvel később öngyilkos lett. Akármint is: ennek a rettenetes iparágnak a hajnalán történtek árnyéka részben rávetül a mai rendezvényekre is, s erről valóban nem Fásy Ádám tehet. Ám az árnyék ettől még sötét. Nem könnyű helyzet ez. Az egyik oldalon ott vannak a professzionális médiatermékek, amelyek újra és újra meghódítják a nézettségi indexeket, s itt vannak a kis tévékben a Fásy-féle és az ahhoz hasonló tevékenységek: zavarba ejtő ízléstelenségek, őszinte butaságok tárházai, a mai magyar médiaarcheológia fontos, unikális leletei. Ha valaki arra gondol, hogy a rossz ízlés melletti elkötelezettség kizárólag a kánonból kiszorulók sajátja, akkor súlyosan téved. A múlt héten Pesten járt Karel Gott, s Demszky Gábor úgy vélte, hogy köszöntenie kell őt. Meg is jelent az újbudai sörfesztiválon. Nincs nekem semmi bajom Karel Gott munkásságával. De a főpolgármester igazán köszönthette volna Aradszky Lászlót hetvenedik születésnapján. Az legalább őszinte lehetett volna. Errefelé nincs politika: csak a mai magyar valóság. Ami a Fásy mulatóban látható, nem más, mint annak a politikai kultúrának a torzképe, amelyben mindannyiunknak élni adatott. (Fásy mulató, ATV, október 1.) György Péter |