Az 1985-ös szépségverseny televíziós felvételét és az alább felsorolt további felvételeket a Magyar Televízió Rt. archívumában, illetve egy másolatát a fonyódi Eötvös Károly Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményében őrzik.

A Magyar Televízió archívumában talált, Csillával és a szépségversennyel kapcsolatos felvételek:

1. Híradó, 1985. október 5. Snitt címe: Magyarország szépe. Leírása: Húsztagú zsűri elé vonulnak az országos szépségverseny résztvevői a Kongresszusi Központban. Lányok bemutatása, az első Molnár Csilla, második Kruppa Judit és harmadik Füstös Veronika - közeli.

A felvétel szövege: "Nem sokkal adásunk előtt fejeződött be a Kongresszusi Központban a Magyarország szépe verseny, amelynek elő- és középdöntői során több mint 2000 magyar lány indult. Közülük a legszebb 25-ből választotta ki a zsűri a ma esti döntőben, ki a legeslegszebb hazánkban. A nagyestélyi ruhák után egyforma Jessa fürdőruhában, majd mindenki saját öltözékben vonult a 20 tagú nemzetközi zsűri elé, amely rendkívül gondos mérlegelés után állapította meg a végső sorrendet. A legtöbb pontot, 380-at a 22-es sorszámú Molnár Csilla Andrea kapta Budapestről. Második a dunaújvárosi Kruppa Judit 333 ponttal, 22-es sorszámmal, míg a harmadik helyen az ugyancsak budapesti 19-es sorszámú Füstös Veronika végzett 332 ponttal. Akit érdekel a Magyarország szépe vetélkedő több részlete, nézze meg a Magyar Televízió vasárnap 16 óra 45 perckor kezdődő műsorát, amely a verseny minden lényeges momentumát rögzítette."

<<< Vissza

2. Magyarország szépe, 1985. október 6. A szépségverseny teljes felvétele.

Narrátor: 1985. október 5., délután. A Budapest Kongresszusi Központ várja a szépségverseny döntőjének résztvevőit. [Képkockák a Kongresszusi Központról. Autóbuszon érkeznek a döntős lányok, kiszállnak és sétálnak az épület felé.] A hölgyek nagy izgalommal készülnek a versenyre Hajas László mesterfordrász, Sipos Zita kozmetikus és munkatársai segítségével. [Az öltözőben nagy mozgolódás, fodrász, sminkes, a lányok várják, hogy sorra kerüljenek.]
[Következő kép: zsúfolásig megtelve a Kongresszusi Központ. A kamera végigfut a közönségen, majd megáll a feldíszetett színpadon. A színpad szélén az Apostol együttes.]
És íme az esti megnyitó. Gábor S. Pál és Szenes Iván Szépségszignál-ját az Apostol együttes játsza.

"Amíg a földön lesz egy nyár
lesz mindig szépségideál
lesz mindig dal, lesz mindig csók
és lesznek mindig álmodók
amíg a földön lesz egy nyár
lesz a világon szerelem
és győz a szép, és győz a jó mindenen."

[Estélyi ruhás bevonulás. A lányok sorszámmal a kezükben, estélyi ruhában vonulnak végig a színpadon. Itt még nincs pontozás. Csilla hosszú kétrészes fekete ruhában látható.]

Antal Imre: Köszöntöm a kedves nézőket otthon a képernyők előtt, és köszöntöm Önöket, kedves közönségünk itt, a Budapest Kongresszusi Központban. Hát elérkezett a nagy nap, elérkezett a Magyarország Szépe 1985 verseny döntője.
Bizonyára tudják, hogy ez a verseny már hetek, sőt hónapok óta zajlik Magyarország-szerte, hiszen nemcsak Budapesten, hanem vidéki nagyvárosokban is rendeztek elődöntőket, középdöntőket, és ma este itt Budapesten a döntőt. Még azt szeretném Önöknek elmondani, hogy több, mint kétezren jelentkeztek erre a nemes versengésre, és egy előválogatás után a zsűri közel kétszáz jelentkezőt talált érdemesnek arra, hogy részt vegyen a versenyben. A döntőbe - mint már bizonyára látták - huszonöten kerültek, a zsűri pedig egytől tízig terjedő pontszámmal fejezi ki hódolatát a női szépség előtt.
Engedjék meg, hogy bemutassam önöknek a zsűri tagjait.

Nagy Richárd, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, a zsűri elnöke
Erich Reindl, a Miss Europa Corporation elnöke
Chrudinák Alajos főszerkesztő, az MTV külpolitikai főosztályvezetője
Heinz Schindel, az ATV igazgatója
Herbert haupt Buchenoder, a Pro Market elnöke
Keveházi Gábor balettművész, érdemes művész
Sztankay István színész, érdemes művész
Blazsek Tibor, a Centrum-Corvin reklámfőnöke
Gulyás Gábor, a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat propagandafőnöke
Vámos Magda divattervező
Ernyei Béla színművész
Szedniczky Gábor, a budapesti KISZ-bizottság titkára
Talpassi Zsombor, a Fabulissimo márkamenedzsere
Gáti László, a Magyar Média ügyvezető igazgatója
Frenreisz Károly popzenész, a Skorpió zenekar vezetője
Komlós Péter fotóművész, a Széchenyi Művészeti Központ igazgatója
Várszegi Gábor, a Fotex Amerikai-Magyar Közös Fotószolgáltatási Kft. igazgatója
Fellegi Tamás, a Budapest Tourist képviseletében
Mizsér Attila öttusa-világbajnok
Dr. Horváth István, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója

Engedjék meg, hogy beszólítsam ide a színpadra kedves jóbarátomat, műsorvezető kollégámat, aki tulajdonképpen a házigazdája volt ennek a Magyarország Szépe választásnak elejétől egészen idáig: Keresztes Tibor. [Cintula.]

Cintula: Jó estét kívánok, kedves közönségünk, kedves nézőink, nagy örömömre szolgál, hogy ezen a nagy-nagy utolsó találkozón is házigazdaként szurkolhatok a hölgyeknek. Képzeljék el, itt ahogy körülnézek, bizony nemcsak itt a nézőtéren, hanem gondolom, majd otthon a készülékek mellett is ott lesznek azok a lányok, akik annak idején nagy konkurensek voltak, és most együtt szorítanak a hölgyeknek. Úgyhogy arra megkérem a volt kollégákat, hogy egy kis tapssal bíztassák majd a hölgyeket. Tehát jöjjenek a hölgyek egy remek fürdőruha-bemutatóval.

[A lányok egyenként vonulnak végig egyforma egyrészes Yessa fürdőruhában. Lejönnek a lépcsőn a színpad elejére, és bemondják nevüket, valamint a települést, ahonnan érkeztek.]

Narrátor: A Yessa fürdőruhás menetben a zsűri a most következő 6 versenyzőt értékelte a legmagasabb pontszámokkal. Elsőnek Kalmár Zitát látják.
[Bevágva a 6 legtöbb pontot kapott lány bevonulása összpontszám szerinti növekvő sorrendben és a zsűri értékelése. A pontozás nyílt, a zsűri táblákat mutat fel, és Cintula olvassa fel a számokat. Egyidejűleg a televízió képernyőjén is mutatják a pontszámokat és az összesített eredményt.]

Cintula:
9-es sorszámmal szintén budapesti, 23 éves, 170 cm magas, külkereskedelmi főiskolát végzett most nemrégen. Imádja az utazást és a nyelveket. A zsűri véleménye:
8 8 6 7 7 7 8 7 8 8 6 10 6 8 7 9 9 8 8 9 Köszönöm szépen.

Egerből érkezett közénk Bessenyei Beatrix 14-es sorszámmal. 19 éves, 170 cm magas tanuló, a Ho Shi Min Tanárképző hallgatója Egerben. Idejét - de gondolom, hogy azért nem sok marad - a varrás, a kötés és az olvasás tölti ki. A zsűri pontszámai a következők:
9 8 8 8 7 8 8 9 8 7 7 7 6 8 9 9 9 9 8 8

Szegedről, 15-ös sorszámmal Eördögh Erika. 18 éves, 170 cm magas egyetemista, bölcsészhallgató. Ő is imád autót vezetni, imádja az angolt és a muzsikát. Kérném a zsűri pontszámait:
8 6 9 8 9 8 8 8 9 6 8 8 6 5 9 9 9 8 9 7

19-es sorszámmal Füstös Veronika, Budapest. 18 éves, 176 cm magas női fodrász. Furcsa hobbija van: imádja a motorozást. Ezen kívül - ezt is be merte vallani - imád enni, és nagyon szeretne férjhez menni. A címét nem közlöm! Kérem a zsűri véleményét:
9 8 7 9 9 9 10 9 10 9 8 4 7 9 10 9 10 9 7 8 Gratulálok!

Boldogan mosolyog az 5-ös sorszámú dunaújvárosi versenyzőnk, Kruppa Judit. 19 éves óvónő. Hobbija a tánc, a sport és nagyon szeret divatosnak látszani. Azt hiszem, sikerült is. Kérném a zsűritől a pontszámokat:
9 8 8 8 9 9 8 8 8 10 9 5 5 7 9 7 9 9 9 9 Gratulálok, eddig a legmagasabb pontszámok.

A Balaton partjáról, Fonyódról érkezett Molnár Csilla Andrea, 22-es. 17 éves, 176 cm magas tanuló, a Karikás Frigyes Gimnázium Fonyód tanulója. Imádja a táncot és a muzsikát. Ha teheti, szabadidejét mindig erre használja fel. A zsűri véleménye: 10 8 9 10 9 10 10 9 10 10 10 10 7 8 10 10 10 10 10 9 Eddig a legmagasabb pontszámok, gratulálok!

Narrátor: A Magyarország Szépe választást, a legszebb lányok versenyét 1985-ben rendeztük meg elöször Magyarországon. A televízióban, rádióban és a sajtóban megjelent versenyre több mint kétezren jelentkeztek, a szakemberekből álló bíráló bizottság hatszáz, tizenhat és huszonhat év közötti hajadont tartott alkalmasnak arra, hogy részt vegyen e nemes versengésben. Győr, Miskolc, Szeged, Pécs, továbbá két elődöntő Budapesten, valamint két középdöntő is - ezek voltak az emlékezetes esték, a szépségverseny főbb állomásai. Minden program 1-1 Centrum Áruház divatbemutatójával kezdődött, ahol a város népe megismerhette a szépeket. Este aztán ünnepélyes bemutató, ahol alkalmanként 30-35 hölgy versengett a zsűri és a közönség díjaiért.

A kétrészes fürdőruhában történt bemutatkozáskor a következő 6 jelölt kapta a legnagyobb pontszámot.
[Ismét bevágva a 6 legtöbb pontot kapott lány pontszám szerinti növekvő sorrendben.]

Cintula:
23-as Borsics Brigitta. Most jönnek a pontok: 9 9 8 8 8 9 7 8 8 7 8 6 5 6 8 7 8 8 9 9

Bessenyei Beatrix 14-es versenyző. Beatrix pontszámai a következők: 8 7 8 9 7 8 8 8 7 7 7 6 7 9 9 9 9 10 7 7

15-össel Eördögh Erika. Pontszámai: 9 7 9 9 10 9 8 8 9 6 8 9 7 7 9 10 9 8 9 7

19-es sorszámmal Füstös Veronika. Kérem a pontszámokat: 9 10 7 8 8 8 10 9 10 7 8 5 7 10 9 8 10 8 7 7

Kruppa Judit 5-ös sorszámmal. Kérem a pontokat: 9 9 8 9 10 9 8 8 10 9 5 6 7 9 7 9 9 10 9

22-es sorszámmal Molnár Csilla Andrea. 10 10 9 9 9 10 10 9 10 10 10 10 7 9 10 10 10 10 10 9

Narrátor: Amíg a zsűri tanácskozott, a vendégeket az Apostol együttes, Boncz Géza és Turi Lajos szórakoztatta.
[Mindhárom produkció bemutatása.]

Cintula: Hölgyeim, indul egy remek muzsika, kérem, vonuljanak be. [A 25 lány egy-egy szál gerberával a kezében bevonul a színpadra.]
Kedves közönség, remélem, e taps nemcsak a gyönyörű hölgyeknek szól, hanem ezzel a tapssal én is, és egy meghajlással köszönöm a Magyar Médiának ezt a nagyszerű találkozót, hogy az ország legszebb hölgyeinek adott egy lehetőséget, legyen egy nagy-nagy találkozó, amit úgy hívnak: ki lesz Magyarország Szépe. A Magyar Médiának szóljon egy taps! És akkor kezdjük el a különdíjak ismertetését.

Antai Imre: A Magyar Média természetesen nemcsak a hölgyeknek szervezett kitűnő alkalmat, hanem nekünk is valamennyiünknek, és a televízió nézőinek, hogy gyönyörködhessünk ebben a pompázatos hölgykoszorúban.
Különdíjakat ajánlottak fel egyes vállalatok, cégek, intézmények.
A Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat díját, amely 1 éves időtartamra szóló reklámszerződés, a 11-es rajtszámmal indult Klem Gabriella nyerte. A díjat Gulyás Gábor, a Caola reklámfőnöke adja át.

Cintula: Kedves közönségünk, a Fotex különdíja 100 ezer forint különdíj, az ezzel járó 1 éves fotómodell szerződés, és ezt követően a következő év a tapasztalatcseréjé. 1 éves kaliforniai fotómodell iskola hallgatója lesz Kalmár Zita 9-es sorszámmal. A díjat átadja Várszegi Gábor, a Fotex amerikai igazgatója.

Antal Imre: A Budapest Tourist a legszebb budapesti hölgynek a Budapest Szépe szalagot adományozza, valamint 10 ezer forintos utazási utalványt. Ezeket átadja Csabai István igazgató a 19-es rajtszámmal induló Füstös Veronikának.

Cintula: Most pedig átadásra kerül a Centrum közönségdíj. "Kit látna szívesen?" - ez a felirat állt az ország összes Centrum áruházaiban kiállított fotók felett. Közel félmillió szavazócédulát töltöttek ki a kedves vásárlók. A fotók alapján a 16-os versenyzőnk, Kondász Tünde lett a vásárlók győztese. A Centrum reklámfőnöke, Heilig György adja át a szép emléklapot, és felkínál egy exkluzív reklámszerződést.

Antal Imre: És kedves közönségünk, elérkeztünk a koronás hölgyekhez, az első három helyezetthez.
A zsűri pontszámai alapján a 3. helyezett lett Füstös Veronika. A verseny 3. helyezettje 3 napos bécsi utat kapott, amelyet átad Heinrich haupt Buchenoder úr, a Pro Market elnöke. [Füstös Vera a színpad elejére jön, az elnök ráadja a 3. helyezettnek járó szalagot.] Megkérném az elnök urat, maradjon ott, hiszen a 2. helyezett Kruppa Judit 5-össel. Szintén 3 napos bécsi utat nyert. [Kruppa Judit is kijön a színpad elejére, megkapja a szalagot.]
És Magyarország szépe 1985-ben a 22-es rajtszámmal indult fonyódi versenyző, Molnár Csilla. Magyarország Szépe, vagy ha úgy tetszik, a szépségkirálynő meghívást kap Bécsbe a Miss Europa választásra, amelyet átad Erich Heindl úr, a Miss Europa Corporation elnöke. [Csilla is lejön a színpad elejére, a két lány közé, körbeinteget a közönségnek, majd fogadja Erich Reindl gratulációját, aki ráteszi a szalagot.] Az első helyezettnek a Centrum Áruházak képviseletében Heilig György, a vállalat reklámfőnöke 1 évre szóló exkluzív szerződési ajánlatot ad át a Centrum reklámokban történő kizárólagos szereplésre. Valamint ugyanő kapja az Izsáki Állami Gazdaság díszkosarát, amelyet az igazgató, dr. Horváth István nyújt át.

Cintula: Kedves közönségünk, hátra van még egy igazi nagy-nagy ceremónia, ezért felkérem a Fabulissimo képviselőit: Pataki Ágit és Talpassy Zsombort, hogy az a csodaládika nyíljon ki.
Antal Imre: Én pedig most tisztelettel felkérem a zsűri elnökét, Nagy Richárdot, a Budapest Fővárosi Tanács elnökhelyettesét, hogy koronázza meg a hölgyeket. [A 2. és a 3. helyezett egy kisebb koronát kap. Nagy Richárd végül megkoronázza Csillát, Pataki Ági pedig átadja neki a jogart.]
Kérem, tapsolják meg a Magyarország Szépe 1985 első három helyezettjét és valamennyi döntősét.

<<< Vissza

3. Híradó, 1986. március 8. Snitt címe: A máltai harmadik. Leírása: Fotók a máltai szépségkirálynő választásról. Molnár Csilla Andrea, a magyar szépségverseny győztese értetlenül nyilatkozik a máltai harmadik helyezéséről. Koronája - közeli, amit kölcsönadott az első helyezett svéd lánynak.

A felvétel szövege: "91-62-92. Női méretek. A maiak. No, persze kialakulásukhoz kellett is vagy 17 esztendő. És ő már Magyarország szépe. Ez pedig 1986 februárja, Málta, ahol ők 24-en az Európa szépe címért vetélkedtek.
Rip.: Ha most egy kicsit nagyobb szerencsénk van, akkor nem a máltai harmadik helyezettel, hanem az urópai szépségkirálynővel beszélgetünk.
Csilla: Az összesített pontszámok alapján első lettem 60 ponttal, majd a pontszám alapján az első 5 helyezett kivonult a zsűri elé, 2 percet álltunk a zsűri előtt és ez alapján döntötték el a helyezést, ahol már pontokat nem kaptunk, csak a helyezést.
Rip.: Ez hogy történhetett, ott harmadik lett?
Csilla: Hát ez számomra a mai napig érthetetlen.
Rip.: Aztán volt más furcsaság is ezen a máltai versenyen.
Csilla: Fodros István, a Média igazgatója felkért arra, hogy vigyem ki a koronát, mivel ő úgy tudta, hogy minden lánynak ott lesz a koronája, s ott derült ki, hogy egyedül én vittem. És mivel nem volt korona, az én koronám került a svéd lány fejére."

<<< Vissza

4. Híradó, 1986. július 11. Snitt címe: Szépségkirálynő és archív. Fotók az 1985-ös szépségkirálynő-választásról Budapesten. Molnár Csilla elvonul a zsűri előtt, majd megválasztják királynőnek - közeli. Fotók a ceremóniáról. A volt szépségkirálynő koronája - közeli.

A felvétel szövege: "Ismét meghalt egy gyerek. Még megdöbbentőbb, hogy önkezével vetett véget alig megkezdett életének. Nem lenne ez hír a Híradóban, ha nem az egész országban ismert lányról lenne szó. Arról a Molnár Csilla Andreáról, aki tavaly Magyarország szépe lett. Érettségi előtt, búcsú nélkül ment el az ország legszebbje. Tudom, most számtalan találgatás indul majd el. Változatok egy rövidke élet lehetséges sérüléseiről. Arról, hogy talán nem bírta elviselni a hirtelen jött népszerűséget. Hogy felkapták, majd most az új választás előtt félt a jövőtől, és még számtalan variációt lehet és fognak kitalálni. Ahogy magunkat ismerem, lesz pletyka, talán három napig, esetleg egy hónapig is. Azután már csak néha, ha új választás lesz, vesznek elő egy-egy megsárgult képet az első újkori szépségkirálynőről, aki már nem lesz felnőtt nő, és aki nem láthatja már azokat, akik megöröklik majd a koronáját."

<<< Vissza

5. Stúdió '87, 1987. június 2. Tartalom 5. része: Szépleányok. Esettanulmány az első és remélhetőleg utolsó magyar szépségkirálynő-választásról. Hartai László-Dér András alkotókkal közönségtalálkozón vettünk részt. Erdős István interjú.

A felvétel szövege:

Hartai László és Dér András Szépleányok című alkotását az idei filmszemlén a legjobb elsőfilmeseknek felajánlott Radványi-díjjal jutalmazták. A dokumentumfilm az 1985-ös Miss Magyarország-választás történetéről szól. Aki jegyet vált rá, 90 perc alatt megismerkedhet a világ talán legszomorúbb és legszánalmasabb szépségkirálynő-választásának históriájával. A film alkotói csütörtökön Salgótarjában jártak, ahol ez most a hónap filmje. A vetítés után közönségtalálkozó volt, melyen mi is részt vettünk.

Hartai László filmrendező: Amikor mi ezt a filmet elkezdtük forgatni, akkor egyrészt a tragikus végkifejletet nem lehetett még sejteni, másrészt tulajdonképpen mi tényleg nyílt szívvel fogtunk ebbe a munkába.
Nagyon érdekes, a Magyar Média kezdetben, amikor arról volt szó, hogy mi ezt a filmet forgathassuk, a Filmgyárral is üzletet kívánt kötni. Mi próbáltuk elmesélni, hogy ez egy dokumentumfilm, amiben semmiféle üzleti szempont minket nem vezérel. A Média ezt nem nagyon értette meg, és kétszázezer forintot kért azért a lehetőségért, hogy megengedi, hogy mi az eseményeken ott lehessünk a kamerával. A filmre akkoriban összesen hatvanezer forint állt rendelkezésre. A filmre! Hát végül is, aztán megállapodtunk és kötöttünk egy szerződést. A szerződésnek nagyon érdekes az utolsó pontja, arról szól - a Média egy kis lábjegyzetben hozzá tette -, hogy a film nem fogja sérteni a Magyar Média érdekeit. A Média persze nagyon sok szempontból biztosan elítélhető és nagyon sok indulatot vált ki. Mi mégis azt éreztük egyre inkább, hogy nem a Médiáról van itt szó. Hanem ha ezt a dolgot egy másik vállalat, vagy egy harmadik vállalat csinálja, akkor talán, esetleg nagyon hasonlóan zajlik a dolog. Mert mintha kényszerítő szükségszerűségek lettek volna egyre inkább ebben a versenyben, elkezdett önmagán túlmutatni a dolog.

Harold László iskolaigazgató: Nagy dolog a vállalkozás, mert végül is itt egy vállalkozásról van szó, de semmiféle biznisz, semmiféle vállalkozás nem lehet etikai háttér vagy etikai tartalom nélkül. Bennem ez fogalmazódott meg végül is a film egészét tekintve, a rendkívül izgalmas sztorin túl, hogy itt a társadalom etikai probléma az, hogy mi vállalkozunk, csak valahol még a tartás, az etikai tartás erőteljesen hiányzik. Nem tudom, hogy jól láttam-e, hogy ez a szándékaik sorában ott volt-e.

Dér András filmrendező: Igen. Nézze, nagyon könnyű egy versenyt úgy megnyerni, hogy csak én ismerem a szabályait. Alapvető dolog az, hogy ha már kiírok egy versenyt, akkor mindenki pontosan tudja, hogy mivel játszik. Hogy ha ez játék, akkor legyen úgy végig tartva, hogy ez játék. akkor tartsuk a játék medrében. Hogy ha ez egy olyan játék, hogy én nagyon sokat nyerhetek, mert fotómodell lehetek, reklámhölgy lehetek, képviselhetem Magyarországot, képviselhetem a Magyar Médiát az ország előtt, képviselhetem Európában egy Miss-választáson, aztán a világ előtt Miss Universe-választáson, és nyilvánvaló, hogy a nyugati sajtó erre odafigyel, mert ez ötven év óta az első magyar szépségkirálynő-választás, akkor ennek nagyon fontos, hogy a szabályait egészen pontosan deklaráljuk. A probléma ott volt, hogy a verseny kiírói sem tudták pontosan, milyen lehetőségeik lesznek.

Erdős István, a Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója: Én ezt érzem egy olyan tipikus mozzanatának a filmnek, amiről ti itt a vállalkozás címszó alatt már beszéltetek is, hogy tudniillik ez a társadalom, amiről leginkább kell beszélnünk, hogy a balatoni vendéglőtől a kulturális vállalkozások mai elképesztő dzsungeljéig olyan elképesztő gyorsasággal szeretnének lendülettel pénzt csinálni, aminek ha a morális kérdéseire, sőt ahogy itt már nagyon sokan felvetették, a jogi, törvényi kihágásokon is túlmenő, az emberi jogokat nyilvánvalóan sértő mozzanataira nem hívjuk fel a figyelmet, akkor az Isten tudja, hova jutunk.

Hartai László filmrendező: Mi menet közben azért komorultunk el, mert azt éreztük, hogy valami végtelenül szeretettelen légkörben folyik ez az egész. Szóval itt tényleg a forintok nagyon érdekesek, a schillingek még érdekesebbek, és a publicitás az a legérdekesebb, a reklám. De hogy esetleg itt ténylegesen emberi sorsokról lehet szó, ne adj' Isten, hát hiszen ezek a szereplő lányok mondjuk tökéletesen megváltoztatják esetleg az életüket, hogyha befutnak ezen a furcsa szépségversenyen, hát ez nem érdekelt senkit.

Karakasevné Persik Magdolna tanár: Azt hiszem, rengeteget nyerhetett a Média, és a lányokat - nem akarok erős kifejezést használni, de legalább úgy kihasználta, mint a... maga a cím is nekem olyan pejoratív, a Szépleányok - ugyanúgy kihasználta, mint a másutt álló széplányokat a futtató fiúk. Nekem, elnézést, de ilyen érzésem van a szépségverseny hallatán. Azok után, amiket olvastam róla, hallottam róla, és azt hiszem, a film ebben még meg is erősít. Kiszolgáltatottak ezek a lányok teljes egészében. És attól nem tudok szégyenletesebb valamit elképzelni, mint amikor valaki neménél fogva vagy valami más miatt kiszolgáltatott az úgynevezett fölötte állóknak.

Zengő Árpád újságíró: Sokmindent nem tanultunk meg, hát ez a film pompásan tükrözte, hogy mi mindent nem tanultunk meg, mi mindent nem fogunk tudni megtanítani a Csilláék generációjának és a Csilláék gyerekének, mert azt hiszem, hogy ez sajnos hosszú távon fog hatni, hogy ha nem nézünk saját magunk szemébe. Az kevés is, azt hiszem, hogy tenni kéne valamit. Na most......... azért álltam meg, mert gondolkozom, hogy ez a film ebben a cselekvési sorban lépés lehet-e vagy sem. Erre még nem tudom a választ, mert azóta is reszketek, ahogy kijöttem a moziból.

A vetítés után - jelen voltam, így tanusíthatom - sokan voltak hasonló hangulatban. MInt ahogy gyakran előfordul, ha olyasmivel találkozik az ember, amiről legszívesebben nem venne tudomást. A problémákkal való szembenézés - s ebben talán egyetértenek velem - nem éppen a legerősebb oldalunk.

<<< Vissza

Napjainkból

Filmmúzeum, 2003. március 27. Interjú Borsics Brigittával
Ezen a napon a Filmmúzeum műsorára tűzte a Szépleányok című filmet. Összesen tíz alkalommal mutatták be az alkotást, s a legelső vetítés előtt a két műsorvezető, Prokop Dóra és Liebhaber Judit Borsics Brigittával, a verseny 7. helyezettjével készített interjút.

P.D.: Borsics Brigitta 1985-ben az első magyar szépségkirálynő-választáson a 7. helyezést érte el, és egyben szereplője is volt a Szépleányok című dokumentumfilmnek. Brigi a versenyt követően a 90-es évekig modellként dolgozott itthon és külföldön. Ma már 5 gyermek boldog mamája, akit a szépleányságról faggattunk.

L.J.: Mikor láttad utoljára a filmet?
B.B.: Hát ez jó kérdés, mindjárt kitalálom... olyan 15 évvel ezelőtt.
L.J.: Merthogy fel van véve?
B.B.: Nem, nem. Elvittem a barátaimat egy moziba, akkor még játszották, azt hiszem a Horizontban. Ez azért egy pár évvel utána volt, hogy készítették, és akkor még játszották.
L.J.: Ciki volt ez egy kicsit akkoriban? Vagy felismertek az utcán és örültél neki?
B.B.: Nem ismertek fel az utcán egyáltalán. Voltak, akiket megismertem és beszélgettünk a szépségversenyről, és mondtam, hogy ott voltam. Akkor kérdezték, hogy ki voltál, és úgy rávezetve eszükbe jutott, hogy "ja, te voltál az a rövid hajú".
P.D.: Az egyetlen rövidhajú.
B.B.: Az egyetlen rövidhajú.
P.D.: Én akkor azt is gondoltam, hogy ez a lány nagyon szép, kár, hogy rövid a haja, mert szépségkirálynő nem lehet, csak hosszú hajú, és erre lett egy félhosszú hajú.
L.J.: Amikor néztem a filmet, akkor te voltál az egyetlen, aki mintha teljesen kívülálló lettél volna, és kívülről szemlélted volna az eseményeket.
B.B.: Igen.
P.D.: Brigi volt "a jó fej".
L.J.: Igen, ő volt a teljesen jó fej.
P.D.: Odament, "Borsics Brigitta vagyok Budapestről", más meg: "Hóóódmezővááásárhelyről"...
L.J.: Komolyan kellett volna ezt venni szerinted?
B.B.: Én nem voltam benne biztos, hogy ezt akarom csinálni, ezért néztem ki úgy, mint aki kívülálló, mert az is voltam. A végére azért meggyőztem magam, hogy jó lesz ez így nekem, ha ebben benne vagyok és részt veszek, de az első selejtezőről még el akartam szaladni. Kisminkeltek, minden, és jött volna az a rész, hogy menjél ki és mutasd meg magad, és úgy gondoltam, hogy akkor én most inkább elszaladok.
L.J.: És gondolod, hogy a többiek nem akartak elszaladni?
B.B.: Nem.
L.J.: Ők jobban élvezték, mint te?
B.B.: Igen, igen.
P.D.: Fürdőztek "az első" szépségkirálynő-választásban? Mert ez akkor az első volt, nem?
B.B.: Ez nagy dolog volt, és nagyon sokan jelentkeztek, több ezren. Az első élményem ezzel kapcsolatban az volt, hogy el kellett menni az első selejtezőre, és ez úgy nézett ki, hogy nagyon izgultam, mert ugye fel volt borotválva a hajam, meg nem éreztem magam olyannak, és attól féltem, hogy belépek és mindenki hahotában tör ki, hogy ki ez és mit keres itt. És ehhez képest beléptem és azt hittem, hogy rossz helyen vagyok.
L.J.: Mert?
B.B.: Nem tudod elképzelni, hogy milyen lányok voltak.
P.D.: Szépek? Jó csajok?
B.B.: Nem.
L.J.: Dehogynem.
B.B.: Nem, pont az, hogy benyitottál és nem gondoltad, hogy ez egy szépségkirálynő-választás.
L.J.: És aztán a végére szépek lettek?
B.B.: Igen, végül is abból a több ezerből összejött.
P.D.: Azért neked is volt a végére egy komoly kis besütés!
B.B.: Ezek már nem az én ötleteim voltak, minél közelebb kerültünk a döntőhöz, annál jobban beleszóltak a sminkbe, a hajba, meg ugye a ruhákat ahogy kaptuk...
L.J.: Azért meghallgattak benneteket, emberszámba vettek benneteket? Mert a filmből az derül ki, hogy nem.
B.B.: Ez engem annyira akkor nem érdekelt, nem vettem észre. Volt Fodor elvtárs, az azért egy nagy élmény volt.
L.J.: Ő kicsoda?
B.B.: Ő... hát nem beszélt semmilyen nyelvet, azt tudom, de mindig jött velünk, amikor mentünk Bécsbe meg ilyen helyekre, tehát azért hozzátartozott a SLEPPhez, mondhatni. De nekem úgy tűnt, hogy ez ilyen és kész.
P.D.: Dehát akkor olyan is volt. Fodor elvtársakkal voltunk körülvéve. Jelzem, hogy mi most megnéztük ezt a filmet, és [tátva maradt a szánk].
L.J.: Hihetetlen naivitás árad az egészből. Persze 16 évesen naiv az ember, de az egész társadalomból, ha úgy tetszik, vagy az egész szervezésből valami olyanfajta valahol kedvesség és jóindulat, de hihetetlen naivitás árad.
B.B.: Ez egy vadonatúj dolog volt akkor.
P.D.: Nyugat, nem? Hát azért ez akkor nyugat volt, hiába volt Fodor elvtárs.
B.B.: Igen, mert ugye a második világháború óta nem volt szépségkirálynő-választás Magyarországon, ez volt az első, ez látszott a szervezésből is, de különben volt egy lelkesedés, hogy most valami olyat csinálunk, ami talán nyitás a világ felé.
L.J.: Dehát ők viselkedtek a legnyugatiasabban vagy kapitalistábban mindenki közül talán, a magyar szervezők, legalábbis ez derült ki a filmből.
B.B.: Például ami fürdőruhában meg kellett jelenni, ilyen fekete-fehér csíkos, rettentő rossz szabású fürdőruha, az az, ami senkinek nem áll jól, de az kellett, mert gondolom azt kapták ingyen.
P.D.: De ezzel kapcsolatban volt valami botrány is, hogy ez már-már az amerikai zászlót idézi fel a nézőkben és azért mégiscsak nem a kapitalizmus, hanem a szocializmus.
L.J.: És aztán ami megjelent az olasz újságban, mintegy a szocializmus karikatúrája.
B.B.: Szerintem ezt igen, a nyugati világban is figyelemmel kísérték, hogy itt mi történik.
P.D.: Ezt a versenyt lefigyelték?
B.B.: Szerintem igen.
P.D.: Nekünk most mókás az ekkora váltömés, az elképesztő műanyag fülklipsz meg a karperec, na de akkor ez trendi volt.
B.B.: Persze. Amiért én elindultam ezen, szerettem volna modellkedni, és ugye akkoriban se ügynökség, se semmi ilyesmi nem volt. És én akkor találkoztam Tóth Ritával, és ő tudott erről, ő mondta, hogy a legegyszerűbb módja, hogy ha én ide jelentkezem, és lesznek majd fotósok meg a mai divatvilágból, például a Vámos Magda mindig benne volt a zsűriben. És végül is igaza volt a végén, rögtön elkezdtem dolgozni a Divatintézettel.
P.D.: De talán te voltál az egyetlen, ugye?
B.B.: Az egyetlen, igen. Nem! Volt ..... elfelejtettem a nevét.
P.D.: Kalmár Zita volt még menő csaj.
B.B.: Kalmár Zita, ő inkább a Playboy-vonalon mozgott, de ő ezt csinálta előzőleg is.
L.J.: Ő egy kicsit kitűnt közületek olyan értelemben, hogy tapasztaltabbnak nézett ki, talán átlátta az egészet, a filmből ez derült ki.
B.B.: Hát ő idősebb is volt, 24-25 éves, azért az nagy különbség a 16-18-hoz képest. A legtöbben iskolások voltak, vagy épp érettségiztek. És ő akkor már dolgozott modellként, naptárakat készítettek, úgyhogy ő azért ismerte, hogy miről szól.
P.D.: És mondta, hogy lányok, vigyázzatok, próbált felettetek egy kicsit anyáskodni?
L.J.: Kicsit olyan felbújtó is volt talán, nem?
B.B.: Igen, mert rögtön alá akartak velünk iratni egy szerződést, egy úgynevezett "oroszlánszerződést", amikor te lemondasz minden jogodról.
P.D.: Ti voltatok a báránykák.
B.B.: Igen, és akkor ő ezt nem írta alá, és ment a huzavona, hogy kizárják a versenyből, de végül is nem lehetett. Úgyhogy ez végigment az egész egy éven, mert kb. egy év volt ez a verseny. Ha jól emlékszem, valamikor január-február körül kellett jelentkezni és novemberben volt a döntő.
L.J.: Ezt a Szépleányok című filmet ugye elkezdték forgatni rögtön az elején, tehát nem a tragédia kapcsán került erre sor?
B.B.: Nem is arról akart ez szólni, persze, senki sem tudta, hogy hogy fog végződni, hanem azért csinálták ezt a filmet, mert be akartak mutatni pár lányt, végigkísérni a sorsukat, hogy mi változik a verseny kapcsán.
L.J.: És neked mi változott?
B.B.: Hát elkezdtem modellkedni utána, úgyhogy elégedett lehetek vele, mert rögtön elkezdtem dolgozni, s végül is sikeres voltam, lehet azt mondani.
L.J.: És nem vette el a kedvedet az egésztől ez a történet, ez a film?
B.B.: Nem. Az elején kétségeim voltak ezzel kapcsolatban, hogy akarom-e én ezt csinálni, mert én nem vagyok egy... "széplány"...
P.D.: De az vagy, Brigi!
B.B.: ...de aztán a végén megkaptam azt ettől a versenytől, amit akartam, úgyhogy nincsenek rossz emlékeim.
P.D.: A férjed is szakmabeli, öt gyermeketek született!
B.B.: Igen. ...Amikor életemben először mentem nyugatra, ők vittek, mert a verseny után pár hónappal az ausztriai szépségverseny-rendezők meghívtak minket egy "barátságos mérkőzésre" az osztrák első 10 helyezett és a magyar első 10 helyezett között. De nagyon jó volt, kint voltunk a Hilton szállodában Bécsben, azért az nagy szó volt. Addig 3 évente lehetett elmenni Jugoszláviába, és most hirtelen kivittek minket Bécsbe, s a Hiltonban laktunk.
L.J.: És minden ment frappánsan, papírok, ügyintézés, segítettek benneteket?
B.B.: Igen, igen, én úgy emlékszem, hogy nem volt semmi gond. Kimentünk, vittek minket mindenfelé, találkoztunk Niki Laudával - ami nagy szó volt - valamelyik nagy bécsi diszkóban, szóval nagy élmény volt.
P.D.: Eszedbe jut-e, meg fogod-e mutatni a gyerekeknek?
B.B.: Igen, most, hogy volt erről szó, hogy ide jövök, elmondtam a nagyobbaknak, hogy hát, volt egy ilyen is, és majd megmutatom nekik a filmet. Eddig nem nagyon beszéltünk erről.
P.D.: Most, hogy már nem 16 éves vagy, hogy emlékszel vissza Csillára, Molnár Csillára?
B.B.: Én akkor 18 éves voltam, mondjuk nem olyan nagy különbség, ő volt 16 éves. Nekem nagyon szimpatikus volt rögtön, és én örültem, hogy ő nyerte meg. Egy nagyon jószívű lány volt és nagyon sajnáltam, ami történt vele, és nem hiszem, hogy ő öngyilkos akart lenni, hanem inkább talán kétségbeesett volt vagy félt... tipikusan ez a "fel akarom magamra hívni a figyelmet". Nem tudom elképzelni, hogy ő tényleg meg akart halni.
P.D.: De akkor ez egy nagyon megrázó hír volt,nem? Tényleg belerendült az ország.
B.B.: Nagyon. Én lent voltam azt hiszem pont a Balatonnál egy fotózáson, és a rádióban mondták, és egyszerűen hihetetlen volt. Hihetetlen volt, hogy ez történt vele. Mert különben életvidám volt, de szerintem nagyon megrángatták a verseny után, és erre ő nem volt felkészülve.
P.D.: Lehetett egy olyasmit érezni - persze az ember utólag hajlamos mindenféléket belemagyarázni -, hogy azon túl, hogy ő volt a legszebb, vagy sokak szerint a legszebb, ő volt a legjobban csőbe húzható, manipulálható, rángatható?
B.B.: Az biztos, hogy naiv volt. Jószívű, kedves, nagyon jóindulatú volt, és ő szerintem nagyon őszinte ember volt és gondolom ezt várta másoktól is. Szerintem az volt a baj, hogy nagyon sokan körülvették és nagyon sokmindent mondtak neki, kivették az iskolából, de közben semmi nem történt vele. Akkor, ha jól emlékszem, a világversennyel kapcsolatban is voltak botrányok, nem akarták kiengedni, mert... nem tudom. Tulajdonképpen nem járt már iskolába, otthon ült és várta, hogy történjen valami vele, szinte egy évig.
P.D.: Lányaidat esetleg ösztönözni fogod, hogy ha ilyen ötletük támad?
B.B.: Nem, nem feltétlenül. Akkor, amikor én ezen elindultam, nekem nem sok választásom volt. Én 16 évesen abbahagytam a gimnáziumot, estin jártam tovább, dolgoztam egy étteremben, nekem ez valahol egy kitörési pont volt, amit nem én találtam ki, de miután ez egy lehetőség volt, átgondoltam, és belevágtam. De én remélem, hogy az én lányaimnak lesz nagyobb választása, több lehetőség, más úton elérni a céljaikat. A mai napig nem áll közel hozzám ez az úgynevezett szépségversenyesdi, de akkor ez eszköz volt nekem, amit nem bántam meg, de azt nem mondanám, hogy javasolnám mindenkinek.

<<< Vissza

Nekünk '80
RTL Klub, 2004. március 27.

Vágó István:
Ma este 1985-be fogunk visszarepülni. Ennek az évnek az egyik legnagyobb szenzációja volt az első szépségverseny, az első Miss Hungary.

[Híradó bejátszás a Kongresszusi Központban a döntőről.]

Pokrivtsák Mónika: Molnár Csilla, és ő volt az első szépségkirálynő, akivel igazából tragikus dolgok történtek, merthogy öngyilkos lett. Nem tudom, hogy pont ebben az évben, vagy a következő évben, de tudom, hogy ő öngyilkos lett.
Marsi Anikó: Már akkor is nagyon foglalkoztatott a szépségkirálynő-választás. Furcsa dolog ez talán, hogy egy tízéves kislányt miért, de nagyon is odafigyeltem rá, és emlékszem, hogy gyönyörű alakja volt ennek a lánynak.

[Híradó bejátszás az első három helyezett fürdőruhás bemutatkozásáról.]

Vágó István: Hát, kedves nézők, vasárnap ne oda kapcsoljanak, mert ez tizenvalahány évvel ezelőtt hangzott el, ezzel szemben itt a stúdióban a második helyezett, Kruppa Judit!
Jó estét kívánok. Tessék parancsolni, foglaljon helyet, Judit. Vajon hányan emlékeznek arra, hogy "a dunaújvárosi Kruppa Judit"? Ugye akkor, amikor az első szépségversenyt meghirdették, nem nagyon lehetett tudni, hogy ki lesz a zsűriben, hogy kik azok, akik esélyesek egy ilyen versenyen az első 3 helyezésre. Te mit gondoltál erről?
Kruppa Judit: Valóban nem lehetett kitalálni. Attól függetlenül, hogy én a Molnár Csillával végig egy turnusban voltam elődöntőben, középdöntőben és aztán a döntőben is. És az elődöntőt holtversenyben nyertük, tehát két elsőt hirdettek, a középdöntőn én voltam az első és a Csilla az ötödik, és ez megfordult a döntőre.
Vágó István: Ne mondd, hát ezt nem is tudtam. Hát, érdekes dolgok történhettek ezek szerint a zsűriben akkor, és hát ki más lenne illetékesebb, hogy elmondja, hogy hogyan is történt ez, mint a zsűri egyik tagja, Ernyey Béla.
Jó estét kívánok, parancsolj, foglalj helyet.
Te hol értesültél arról, hogy beválasztottak téged a zsűribe?
Ernyey: Bécsben.
Vágó: Hogy történt?
Ernyey: Azért hívtak valószínűleg, mint aztán később ki is derült, mert két német, egy osztrák és egy spanyol szépségversenyben voltam már zsűritag és szerették volna, mint úgynevezett kezdő ország megkérdezni azt, hogy milyen típusú lány, milyen alkat, milyen mozgáskészség stb., kell-e nyelvet tudni, ezer apró kérdés volt, amit tisztázni akartak velem, és ezrét választottak a zsűribe.
Vágó: Dehát ez mindenképpen egyfajta pozitív hozzáállás, hogy te, aki szakembere voltál már ezek szerint ennek a műfajnak, megkérdeztek, hogy milyen lányok nyerhetnek, vagy lehetnek sikeresek nemzetközi téren.
Ernyey: Hát azt hiszem, ez volt az egyetlen pozitív hozzáállásuk, mert különben valami olyanfajta kezdetleges botladozás volt ez az egész....
Vágó: És te elmondtad, hogy olyan, mint Kruppa Jduit, olyan nem fog nyerni sehol?
Ernyey: Talán nem árulok el nagy titkot, hogy én a Juditnak kevesebb pontot adtam mondjuk, mint a Csillának.
Vágó: Ezt a Judit tudta?
Kruppa: Én azt hiszem, hogy utána ezt észrevettem, persze, ha nem is tudtam nyomon követni azt a húsz embert.
Vágó: De nyilvánosak voltak ezek a pontok?
Ernyey: Hát aztán utána már nyilvánosan pontoztunk. Azért, mert mindenki tudta, hogy a Juditnak van a legszebb arca és ez azóta sem változott, ha szabad ilyet mondani, tényleg. De egy-hatvannyolc, hatvanhét.....
Kruppa: Hatvankettő...
Ernyey: Jézus! Szóval, akkor most egy-hatvankettővel Európában nem lehet igazán szépséglabdába rúgni, hogy így fogalmazzak.
Kruppa: Bár ez sem igaz, mert 1986-ban a Miss World 162 centi volt.
Vágó: Na ehhez mit tetszik szólni?
Ernyey: Megadom magam.
Vágó: Hát akkor idézzük vissza ennek a versenynek a legfontosabb mozzanatait. Én szerintem a döntő pontozása az.

[Bejátszás a döntőről: a zsűri pontozza Kruppa Juditot.]

Vágó: És jól láttam, hogy Kruppa Judit az Ernyeyre mutatott, amikor az 5-ös kijött? Te adtál 5-öst?
Ernyey: Én is.
Vágó: Ketten voltatok.
Ernyey: De egymás mellett ültünk.
Kruppa: Összebeszéltek.
Vágó: És azóta azért még szóba álltok egymással?
Kruppa: Hogyne!
Ernyey: Nagyon szeretjük egymást, terveztünk egy közös televíziós műsort is, ami sajnos nem jött létre.
Vágó: Tekintettel arra, ami azóta történt, Judit, te éreztél valamit a tragédia előszeléből?
Kruppa: Semmit.
Vágó: És te, Béla?
Ernyey: A tragédiából nem. De a fejetlenségből és abból, hogy ebből egy nagy baj lehet, abból igen.
Vágó: És mi utalt erre?
Ernyey: Az, hogy olyan dekrétumok születtek rögtön az elején, hogy ha te ezt nem írod alá, mint XY kislány, akkor te nem kerülhetsz bele a nem tudom, első 6-ba stb, tehát ilyen kizárásos alapon nem lehet igazán szépségversenyt csinálni, mert nem erről szól a szépség.
Vágó: Nem tudjuk anélkül ezt a témát persze megbeszélni és lezárni, hogy a győztesre, Molnár Csillára ne emlékeznénk.

[Bevágott képkockák Csilláról: fürdőruhás vonulás, koronázás.]

Vágó: Igen, szóval ez volt az első szépségkirálynő-választás. Hogy kiből mi lett és hogy ki mit kapott, és hogy milyenek voltak az ajándékok, az nagyon érdekes volt, hogy végül is a legnagyobb díj nem az első 5 helyezettnek a kezébe került, ugye jól emlékszem?
Ernyey: Igen, hát az akkor legnagyobb díjnak tűnő díj az a 6. helyezett kerébe került. Ez arról szólt, hogy a 6. helyezett egy modelliskola 6 vagy 7 hónapos tanulójává válik Kaliforniában.
Vágó: De miért mondod, hogy a legértékesebbnek tűnő?
Ernyey: Mert úgy tudom, hogy ez nem jött létre.
Vágó: Nem jött létre?
Ernyey: De lehet, hogy létrejött, én nem tudok róla...
Vágó: Mikre nem derül itt fény! Köszönöm mindkettőtöknek, hogy itt jártatok, jó volt emlékezni.

<<< Vissza

Dob+Basszus

m1, 2007. december 1.

Köztévé

m1, 2007. május 23.

Csilla koronája szerepelt a Fabulissimo-reklámban, ez még kutatás tárgya.

Az 1986-os Miss Europa szépségversenyről készült felvétel valószínűleg a máltai televízió birtokában van, de jelenleg nem találják archívumukban.

<<< vissza a "Film és hang" oldalra